A szárazjégszórásos felülettisztítás, mint alkalmazott technológia, hasonló, sőt több tekintetben megegyező a homokszórásos tisztítással. Az alapvető különbség legegyszerűbben a folyamatok során megfigyelhető mechanizmusok révén értelmezhető.
A homokszórásos technológia 6-16 bar nyomással a felületre szórt homok mechanikus úton, roncsolásos eljárással távolítja el a felületre tapadt szennyeződést. Így, természetesen roncsolva, koptatva a felületet, szinte bármilyen anyag eltávolítható. Sok esetben a felületi roncsolódás nem megengedhető, pl. öntőformák esetében, ahol a szerszámköltség messze meghaladja a tisztítás eredményét. A homokszórás speciális környezetben zajlik (zárt helység, elszívás, homokeltávolítás stb.) ezért elengedhetetlen a tisztítandó öntőforma lehűtése az üzemi hőmérsékletről, kiszerelése, homokszóró kabinba szállítása és vissza a tisztítás után. A tisztítás folyamán képződött, szennyeződéssel kevert homok már a környezetünkre káros anyagot tartalmaz, veszélyes hulladéknak minősül, megsemmisítéséről gondoskodni kell az ide vonatkozó hatályos rendeletek alapján.
A szárazjégszórásos technológia, azonos nyomás (6-16 bar) mellett a szárazjég szemcséket a felületre szórva, roncsolásmentesen un. termoeffektus révén távolítja el a szennyeződést.
Mit is jelent ez? Amikor a szemcsék találkoznak a tisztítandó tárggyal, a tárgy felületén lévő szennyeződés a másodperc tört része alatt lehűl (-79 0C), a hőelvonás hatására összehúzódik, majd megrepedezik, ún. thermofeszültség jön létre. Ezt a folyamatot thermosokk néven ismerjük. A jégszemcse a felülettel történő ütközés következtében azonnal szublimál, elpárolog, és miközben térfogata sokszorosára nő, elegyedik a levegővel, ahonnan eredetileg származik.
A szennyeződés összehúzódása következtében keletkezett repedéseken keresztül a sűrített levegő bejut a szennyeződés alá, azonnal eltávolítva azt. A megtisztított tárgy felülete tiszta és száraz marad, hiszen a szárazjég nem tartalmaz vizet, így nincs visszamaradt pára sem. Ebből a technológiából adódóan a tisztítandó tárgy felülete nem károsodik. A tisztítás végén csak az eltávolított szennyeződés marad vissza, aminek elszállításáról és semlegesítéséről gondoskodni kell.
A szóróanyag szárazjégből áll, a szárazjég a széndioxid -79 0C-os hőmérsékletű szilárd formája. Sűrített levegő segítségével lövellnek ki nagy sebességgel a szárazjég részecskék a munkadarab felületére. Ennek egyrészt kíméletes mechanikus tisztítóhatása van, másrészt az eltávolítandó réteg (például olaj, vagy lakk) erősen lehűl és (az eltérő termikus kiterjedés miatt) a munkadarab felületéről leválik. A szárazjég részecskék széndioxiddá alakulnak és csak a feloldott szennyeződés marad vissza. A felület már néhány másodperc után maradéktalanul tiszta.
A szárazjég-szórásos technológia olyan modern, alternatív eljárás, amely a tisztítás terén új távlatokat nyújt, mivel rugalmasabban, gyorsabban, tisztítószer maradékok képződése nélkül alkalmazható gyakorlatilag korlátlan felhasználási területet látva el.
Használatakor nem képződik felületi károsodás, az összetett szerkezetek szét-, és összeszerelési ideje jelentősen csökkenthető. A szárazjeges tisztítási eljárás rugalmasságán túl számottevő gazdasági előnnyel is rendelkezik, amelyek az alkalmazásától függően a konvencionális tisztító-takarító eljárásokkal történő összevetésben tételesen kimutathatóak.
A jégszórás mechanizmusa:
A szórógépben lévő tartóedényből egy adagolón keresztül érkeznek a jégszemcsék a kimenő oldali csőbe. A szórópisztolyban létrejövő nyomáshiány (vákuum) kíméletesen szívja fel a jégszemcséket, és 300 m/s-os sebességre gyorsítja fel azokat. Egy pontosan méretezett nagy teljesítményű fúvóka szórja a szóróanyagot a tisztítandó felületre.
A felülettel való érintkezéskor a széndioxid által okozott nagy lehűlés hatására (-79 ℃) a szennyeződés összehúzódik, rideggé válik. A létrejövő thermofeszültségtől leválik a szennyeződés réteg a hordozó felszínről. Az ezután megjelenő jégszemcsék mozgási sebességének segítségével a szennyeződés teljesen eltűnik a felületről. A eredménynek tehát két oka van, egyik a termohatás a másik a mechanikus hatás. Ellentétben az ismert homokszórással az alapfelület itt nem sérül meg.
A tisztítandó felülettel való érintkezéskor a szárazjég szemcsék azonnal gázzá alakulnak és ez a gáz a légkörbe tér vissza, ahonnan eredetileg származik. Figyelem: folyadék nem marad vissza.
A technológia levegőigénye: min. 3 m3/perc és 4 bar nyomás 1″ szabad átfolyású cső-keresztmetszeten mérve.
Elvileg minden föltapadt anyag / szennyeződés a jégszórásos technológiával eltávolítható, ami kézzel, spaklival, kefével megbontható.
